Búcsú az erszénytől

A Nyíregyházi Állatpark vörös óriáskenguru bébije a héten véglegesen elhagyta anyja erszényét s már szürke bundájú anyja mellett ugrándozik.

Valamennyi kengurufaj jellemzője, hogy utódaik roppant fejletlen állapotban születnek, szinte embrionális állapotúak, mindössze 0.75 grammosak. Hátsó végtagjaik és farkuk inkább csak kezdemény, szemük még nem nyílt ki és szőrtelenek. Születés után a fejletlen apróság, viszonylag erős mellső lábaival mászni kezd anyja szőrén a biztonságot nyújtó erszény felé. Ahogy eléri azt, a 4 csecsbimbó közül választ magának egyet, és azt bekapva állkapcsa közé szorítja. Az elkövetkező 70 napban úgy csüng rajta, mintha hozzánőtt volna.

150 naposan a kis kenguru már sokkal inkább hasonlít a felnőttekre s fejét kidugva ismerkedik a külvilággal. Ahogy a kölyök növekszik, egyre több időt tölt az erszényen kívül s 240 naposan végleg elhagyja azt, de még visszajár szopni még kb. 3-4 hónapig. Ez utóbbi a fejlődési stádiumban van jelenleg a Nyíregyházi Állatpark aprósága is, akinek vörös bundája - mely a hím állatokat jellemzi - elárulja ivarát is.

A vörös óriáskenguru (Macropus rufus) a világ legnagyobb ma élő erszényes állata. Tudományos neve vörös nagylábút jelent, hiszen valóban tekintélyes hosszú hátsó láb jellemzi. Tápláléka általában igen alacsony tápértékű fűfélékből áll, de cserjék leveleit is fogyasztja.

Ausztrália ikonikus állata a kontinens belső, vízben szegény területein élő emlős, mely táplálékban gazdag időszakban akár 100 egyedből álló csoportokat is alkothat, és akár 50 km/órás sebességgel képes ugrálni.

A vörös óriáskenguru anyának egyszerre akár három utódja is lehet különböző fejlődési stádiumban: az egyik elég idős ahhoz, hogy anyja erszényén kívül éljen, de még szüksége van a tejére. A második anyja erszényében él, ott táplálkozik, míg a harmadik embrionális állapotban van az anyaméhben.